„Mindenkinek két arca van, az emberi lélek fény és árnyék, de én mindig a fényt, csakis a fényt kerestem. Ezzel is segítettem az embereken, akik hozzám fordultak, mert nem azért jöttek, hogy szebbnek látszanak, hanem hogy a fényt lássák magukban az árnyak helyett. Én a lelket fényképezem, nem az arcot.” – Ghitta Carell

A Szatmárnémetiben született Klein Gitta, művésznevén Ghitta Carell a harmincas évek legkeresettebb portréfényképésze volt Olaszországban. Retusálással tette képeit utolérhetetlenül légiessé, az üvegnegatívnak gyakran mindkét oldalát megkapargatta, hogy a modelljeinek legszebb arcát mutathassa meg fotográfiáin. Életének történetéről nagyon kevés kézzelfogható emlék maradt. A fasiszta ország híres fotósaként élte túl a háborút. Fényképein láthatjuk Walt Disneyt, Mussolinit és a pápát is. Utolsó éveiben Izraelben találta meg a lelki békét. Gyermeke nem született. A zsidó származású egyedül élő asszony maga volt az érvényesülés, egyediség, egyéniség és az asszimiláció paradoxona. Kompromisszumok nélkül élte életét mind a munkában, mind a magánéletben. Idealizmusát, népszerűségét, elvhű, de mégis megkomponált életét nagy gesztusok, ellentétek és rejtélyek övezik. Igazi kaméleon volt, túlélő, örök és maradandó.

A látványszínházi előadás Ghitta Carellnek, a photoshop ősanyjának állít emléket.

Előadják: Páder Petra és Borbás Gergő

Harmonikán játszik: Bitó János

Dramaturg: Tési Dóra

Külön köszönet: Zsazsi Challiet